Mikor érdemes foglalkozni az ESD-vel mint jelenséggel?

Különböző tevékenységekre különféle hatást gyakorol az elektrosztatika fizikai jelensége. Lehet semleges, mint például a fém forgácsolás vagy öntödei környezet. Emellett előfordulhat szükséges, pozitív hatása, porfestésnél vagy más felületkezelési eljárásoknál.

Emellett számos ipari területen találkozhatunk ez elektrosztatikus feltöltődés, vagy annak következő lépéseként tapasztalható elektrosztatikus kisülés kellemetlen, bosszantó, olykor súlyos hatásával a mezőgazdaságtól kezdve a fröccsöntésen át egészen az egészségügyig.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni?

Akár pozitív akár negatív hatásról beszélünk a megfelelő eszközök, személyi és környezeti feltételek elengedhetetlenek.

Ezek a szempontok iparágspecifikus szabályozásban jelennek meg, de beszállítói lánc részeként a vevők követelményei között megtalálhatjuk az ide vonatkozó követelményeket.

Hogy alkalmazhatóak az ESD védelmi rendszerek?

Az ESD védelmi rendszer és annak szabályozása a szervezet irányítási rendszerébe integrálható, a szervezet sajátosságainak megfelelően. A rendszer minimális követelményeit nemzetközi szabványok részletezik.

Milyen nemzetközi szabványok alapján építhető ki az ESD rendszer?

Az Elektrotechnikai Bizottság (International Electrotechnical Commission, IEC) és tagszervezete Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet (American National Standards Institute ANSI) gondozásában megjelent ANSI ESD S2020 és IEC 61340-es szabványcsalád foglalkozik az Elektrosztatikus feltöltődés kezelésével.

Rendszerszabványként általánosan az

• IEC 61340-5-1:

Elektrosztatika. 5-1. rész: Elektronikus eszközök elektrosztatikus jelenségek elleni védelme. Általános követelmények

• ANSI/ESD S20.20-2021:

Protection of Electrical and Electronic Parts

Egészségügyi létesítményekre rendszerekre vonatkozóan  az

• IEC61340-6-1:

Elektrosztatika. 6-1. rész: Az elektrosztatika felügyelete az egészségügyben. Létesítmények általános követelményei